Cikkek

Nekem az Életem a Megvalósítás az Új Elhatározásom a Szorongás ellen

Ezt a programot a kishúgomról Melindáról nevezetem el. Őt 2007 óta Skizofrénnak diagnosztizálták. Ezzel a programmal az lenne a célom, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy mennyire fontos, hogy soha ne méltatlankodjatok, elégedetlenkedjetek, ne engedjétek, hogy a céltalanság, kétségbeesés, uralkodjon el rajtatok. A negatív gondolatok észrevétlenül átalakíthatják a szervezetünket, megbetegítenek, beférkőznek a hétköznapokba mely a családon belül tör felszínre. És ilyenkor olyanok is áldozatul esnek ezeknek a negatív rezgéseknek, akik a közvetlen közelünkben élő szeretteink. Például házastársunk, vagy a gyermekeink.

A mi gyermekkorunk nem volt könnyű. Állandó rettegés, és félelem a szülők közötti csaták közben felszabaduló indulatok. Édesanyám folytonos elégedetlensége, a pénz hiánya, édesapám alkohol problémái sokszor nagyon eldurvultak. A folyamatos stressz édesanyámnál idegösszeroppanáshoz vezetett. Később az orvosok azt közölték, hogy édesanyám skizofrén. Ez egy állandó gyógyszerezési fázishoz vezetett. Én akkor voltam 14 éves, a kishúgom 5. Korán fel kellett nőnöm. Átvettem az anyuka szerepet. Apu ezután kevesebbet ivott mérséklődtek a viták, verések.

De nem szeretném a szüleim hibáit kiteregetni, vagy Őket hibáztatni, hisz most nem ez a cél.

Ami fontos viszont, hogy édesanyámnak volt egy vele született idegi gyengesége, amit a kishúgom is örökölt. Ez a gyengeséget nevezzük hajlamnak. Ez azért fontos, mert ez alapján jutottam el oda, hogy miért is alakulhat ki egy életvidám, vicces vagány gyönyörű kislányban - aki a hugicám 20éves korában, az hogy skizofrén lesz.

Azt nézni, hogy az akit szeretsz a szemed előtt alakul át és tehetetlenül nézni, hogy tönkre teszi magát számomra szívfájdító volt. A kishúgomnál és édesanyámnál is a paranoid skizofréniai dominált. Kényszer képzetei voltak, hogy Őt követik, csúnyának látják, senki nem szereti, Őt mindenki utálja, lenézi stb. Ezért állandóan azzal volt elfoglalva, hogy szép legyen. Volt, hogy hónapogik nem ettek, utána pedig csoki, cola, péksütemény, kakó

A szkizofrénia összetett betegség, de nem többszörös személyiséget jelent, hanem egy olyan állapotot, ahol nehézségek támadnak a gondolkodási folyamatokban. Ez gyakran a megszokottól eltérő beszédhez vagy viselkedéshez vezet, melyek hátterében úgynevezett pszichotikus tünetek állhatnak, mint hallucinációk, téveszmék, zavart gondolkodás.

Előfordulhat, hogy mások által nem érzékelt dolgokat hallanak/látnak/szagolnak/éreznek (hallucinációk), pl. hangokat hallanak (ami a leggyakoribb hallucinációk egyike). Megingathatatlanul hisznek valótlan dolgokban (téveszmék), pl. abban, hogy az emberek olvasnak a gondolataikban vagy kontrollálják azokat, illetve ártani akarnak nekik. Mivel az ő világuk a hallucinációk és a téveszmék eredményeként torzulhat, a szkizofréniában szenvedők sokszor ijedtek, szoronganak és zavartak. Annyira szétesetté válhatnak, hogy maguk is megrémülhetnek ettől és megrémíthetik környezetüket is.

Akkor még laikusként azt gondoltam, hogy ha meg tudok majd adni anyukámnak és a testvéremnek is mindent amit szeret, akkor jobb lesz majd. Hisz látja, hogy azt szeretném, ha boldog lenne, vagy olyat tanuljon ami érdekli.

De sajnos ez nem ilyen egyszerű. Akin elő tör ez az állapot az nincs tudatában, hogy Ő beteg. Hiába halmozza el az ember a szeretetével, Ő nem érzékeli. A racionális gondolkodás eltűnik.

Ebbe bele gondolva szörnyű érzés lehet nekik, hiszen ők megélik lelki szinten, azt, hogy Őket nem szeretik, ez egy folytonos lelki gyötrődés. Ez odáig vezetett, hogy 2014 május 30 án édesanyám úgy döntött nem bírja tovább és kilépett az 5. emeleti szoba erkélyéről.

Ez egy borzalmas nap volt. Nem értettem, hogy miért? Miért? Miért?

Nem voltak jelei, hogy Ő öngyilkos akarna lenni.

Pont kezdtek javulni a helyzetek. Kis húgomat beírattam suliba, jártam vele edzésekre, úgy éreztem, hogy most kicsit boldogabb mindenki.

De nem. Otthon a kishúgomban még mindig ott voltak az Ő démonai. A gondolatok amiket létrehozott, és azok nem engedték. Édesanyám átélte ezeket és ettől is szenvedett.

A kishúgom magát okolta ezért, így lelkileg mégjobban összetört, és hiába fogalakoztam vele többet, nem nyugodott a lelke, így úgy gondolta, hogy követi anyut 2014. november 18 –án kiugrott az 5. emeleti konyha ablakból.

Én ott álltam értetlenül. Magyarázatot akartam. Miért és hogyan történhet ilyen?

Elkezdtem, hát tanulni, bele ástam magam az emberi szervezet működésébe. Meg akartam érteni, milyen folyamatok idézhetik elő az agy funkcióinak hírtelen felborulását.

A sok folyamatos esemény, amelyeket átéltem, és a megoldások keresése, az én idegrendszeremet sem kímélte, de nálam ez egy autóimmun folyamat indított el. Ez az endometriózissal kezdődött, amit ez előző cikkemben megírtam. Ebben a cikkben arra szeretnék rávilágítani, hogy igen is fontos, hogy milyen hatások érnek minket az életünk során, a magzati kortól kezdve. Hiszen minden egyes érzés egy rezgés minden rezgés egy frekvencia, minden frekvencia egy impulzus amely ingereket vált ki. Így amit gentikailag hozunk gyenge pont ként, annak aktiválódása csak is az életmódunkon múlik.

Miért is osztom ezt meg Önökkel, Veletek?

A legkedvesebb idézetemmel a Felhőatlasz című filmből válaszolnék.

„Életünk alakulása a szavainknak és tetteinknek a következménye, melyek egymást erősítve vezérelnek keresztül minden időn.”

„Az életünk nem csupán a miénk. Az anyaméhtől a sírig kötődünk másokhoz - a múltban és a jelenben. És minden bűntettel vagy kedves gesztussal a jövőnkhöz járulunk hozzá.”

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a skizofréniára való sérülékenység öröklött, a környezeti tényezők pedig erre a sérülékenységre épülve váltják ki a betegséget. A környezeti ártalmak vonatkozásában egyre több kutatás foglalkozik mind a terhesség alatti, mind a fejlődés egy későbbi pontján jelentkező stresszel. Azt feltételezik, hogy a nagyfokú stressz a test megnövekedett kortizol hormon termelésén keresztül (cola, éedességek fogyasztása is) váltja ki a skizofréniát, ADHD-t Autizmust, epilepszia …

A kutatások számos stresszel járó környezeti tényezőt azonosítottak, melyek szerepet játszhatnak a skizofrénia kialakulásában, többek között:

• Születés előtti vírusos fertőzés /Erről még bővebben is a következő cikkben)
• Születés alatt fellépő oxigénhiány (from prolonged labor or premature birth)
• Csecsemőkori vírusfertőzés
• A szülő korai elvesztése vagy szeparáció
• Testi vagy szexuális bántalmazás gyerekkorban

Biokémiai magyarázat

Bizonyított, hogy bizonyos agyi ingerületátvivő anyagok, fehérjék és aminosavak kémiai egyensúlyának felborulása szerepel a skizofrénia okai között: Rendszerten evés - következménye

Dopamin— a dopamin a skizofréniában érintett fő agyi ingerületátvivő anyag. A dopamin hipotézis szerint az agy dopamin túlsúlya hozzájárul a skizofréniához.

Glutamát— a glutamát egy másik fontos ingerületátvivő anyag, mely szerepel a skizofréniában. A vizsgálatok a glutamát lecsökkent aktivitást mutatták ki skizofrén betegeknél. Ez a dopamin hipotézist erősíti, mivel a dopaminreceptorok gátolják a glutamát felszabadítást.

Az agy, a psziché és az immunrendszer közötti kapcsolatok legalább olyan izgalmasak, mint egy jó krimi. A belső képek hatására immunrendszerünk ölősejtjei aktiválódnak.

A tényt, miszerint a psziché képes befolyásolni a betegségek lefolyását, a szépirodalom is feldolgozta. Thomas Mann Varázshegy c. regényében ha látogató érkezett, a szanatórium betegei enyhe hőemelkedéssel reagáltak, egyesek be is lázasodtak. Mindegy volt, hogy csak az öröm okozta testhőmérsékletük emelkedését, vagy azért produkáltak tüneteket, hogy tovább maradhassanak a szanatóriumban: mindkét esetben a lélek állt a testi tünet mögött.

Tudományos kísérletekkel az ilyen jelenségek reprodukálhatók. Az erős pszichés stressz pl. képes volt a kísérleti személyek immunrendszerét gyengíteni, akiket a megfázást okozó vírusokkal fertőztek meg a kísérlet kedvéért. Ismert továbbá, hogy az influenza lefolyását befolyásolja a beteg pszichés terhelése.

Nyilvánvaló, hogy az immunrendszer működésének szabályozásában jelentős mértékben részt vesz a psziché. A bőrhöz hasonlóan az immunrendszer is tükrözi lelkiállapotunkat. A pozitív hangulat, az elégedettség és a boldogság érzete védő hatást gyakorol, betegség esetén pedig jelentős mértékben képes befolyásolni annak lefolyását.

A rákbetegség prognózisa is romolhat negatív pszichés állapot esetén. Ha azonban a betegnek sikerül újra és újra reményt merítenie, annak jelentős hatása van életminőségére és várható élettartamára.

A kísérletek bizonyítják: az immunrendszer tanulékony

A lélek és az immunrendszer kapcsolataival a pszicho-neuroimmunológia tudományága foglalkozik. Ez a viszonylag fiatal tudományág az amerikai Robert Ader és Nicholas Cohen70-es években végzett úttörő kísérletei nyomán jött létre. Ha a kísérleti alanyoknak édesítőszerrel együtt az immunrendszert gyengítő hatóanyagot adtak be néhány napig, a későbbiekben már elegendő volt ugyanennek a hatásnak a kiváltására pusztán az édesítőszert a hatóanyag nélkül beadni. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy az immunreakció tanulható, és a központi idegrendszer képes befolyásolni az immunrendszer működését.

Ilyen tanulási reakciók nyilvánvalóan fontos szerepet játszanak a placébóhatás kialakulásában, amikor hatóanyag nélküli tablettákat, "álorvosságokat" adnak valakinek, amely ennek ellenére képes pozitív hatást kiváltani a kísérleti személynél. Ha a beteg hisz a készítmény gyógyhatásában, placébóval allergiás betegségeket, pl. asztmát, szénanáthát is lehet gyógyítani. Valódi antiallergiás gyógyszerrel összehasonlítva, amely a szénanátha tüneteit 50%-kal képes csökkenteni, a placébóval 40%-os hatás érhető el!

Az erős stressz gyengíti immunrendszerünket

Klinikai tanulmánnyal bizonyították, hogy a tartós stressz, amelynek pl. az időskori elbutulásban szenvedő betegek ápolói ki vannak téve, gyengíti az immunrendszert. A gondozók bőrsérülései is lassabban gyógyultak. Biztosan sokan tapasztalták már, hogy ha nehéz vizsga előtt állnak, könnyebben megbetegszenek. Orvostanhallgatóknál megfigyelték, hogy vérükben a vizsgák előtti napokban csökkent az immunrendszer ölősejtjeinek száma. Ezek a sejtek a fehérvérsejtekhez tartoznak, feladatuk a vírusokkal fertőzött és rákos sejtek elpusztítása.

A krónikus stressz alatt álló személyek immunreakciói nyilvánvalóan attól függnek, hogyan képes megbirkózni a stresszhelyzettel: az ellenőrizhetetlen, feldolgozatlan stressz hatására a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintje megemelkedik a vérben. A kortizol gátolja az ölősejtek és az antitestek képződését, aminek következtében ellenálló képességünk gyengül.

Az ölősejteké és a stresszhormonoké a főszerep

A stresszhormon termelődését és vérbe ürítését az agyalapi mirigy és a mellékvesekéreg kapcsolata szabályozza. E kommunikációs csatornát agyunk és a magasabb rendű agyi tevékenység, tehát a psziché képes befolyásolni.

Ha figyelembe vesszük a lélek és az immunitás szoros kapcsolatát, világossá válik, miért fontos, hogy megőrizzük lelki egyensúlyunkat. Emlőrákban megbetegedett nőkön végzett klinikai vizsgálatok megmutatták, hogy a depresszió és a reménytelenség érzetének hatására halmozódott a halandósági mutató és a kiújulások száma.

A rákbetegek érzelmileg sérülékenyebbek, hajlamosak a depresszióra és a szociális elszigetelődésre. Ezek a problémák általában jól reagálnak csoport- és családterápiás kezelésekre. A csoportterápia segít feloldani a félelmeket és megerősíteni a gyógyulásba vetett reményt.

Sikeres lehet továbbá a kognitív viselkedésterápia is, amelynek célja, hogy a beteg megtanulja feldolgozni félelmeit és a stresszhelyzeteket. Az immunrendszer működését ugyanis jelentős mértékben befolyásolják az elképzelések, a gondolkodásmód és a hit - tehát a betegségről kialakított szubjektív teóriák. A gyógyulás szempontjából fontos, hogyan viszonyul a beteg saját betegségéhez, képes-e elhinni, hogy meggyógyulhat, vagy inkább rezignáltan feladja.

Bizonyos agyi struktúrák képesek tartós stresszt kiváltani

Hasonlót tapasztalunk az Autoimmun-betegeknél is, akiknél a pozitív lelet olyan mértékű félelmet és stresszt hoz létre, hogy egy héttel a diagnózis felállítása után vérvételi leleteik rosszabbak, mint a diagnózis megállapításának időpontjában. Ha ellenben már a diagnózis előtt kognitív viselkedésterápiás felkészítést kaptak, ölősejtjeik száma nem csökkent, sőt inkább enyhén emelkedett.

Testünk reagál a belső képekre is: az imaginációk képesek megbetegíteni vagy meggyógyítani bennünket, nem csak megnyugtatni, de felzaklatni és félelmet kelteni is tudnak. A félelmet keltő fantáziaképek ugyanazokat az agyi struktúrát aktiválják, amely a valódi veszélyhelyzetekben aktiválódik: az amigdalát (mandula alakú mag). Ez az érzelemközpontok egyike, és főszerepet játszik egy szituáció értékelésében: ha veszély fenyeget, olyan impulzusokat küld a szervezetnek, amelyek segítségével egy pillanat alatt mobilizálni képes erőinket a meneküléshez. Stresszhormonok termelődnek, amelyek hatására szívünk hevesebben ver, gyorsabban vesszük a levegőt, hogy izmaink elég oxigént kapjanak, vérnyomásunk emelkedik.

A belső képek kinyitják a lélek ablakait

Az, hogy ki hogyan reagál a stresszre, hogyan képes feldolgozni azt, élettapasztalatától is függ. A pszichoszomatikus megbetegedések okait kora gyermekkori traumákban kell keresnünk. Ezek mélyen beágyazódnak a memóriába és a tudatalattiba. A szorongó, félelmektől gyötört és depressziós embereknél az amigdala gyakran erős ingerületi állapotban van - lényegében tartós stresszhatás alatt állnak. A pácienseknek meg kell tanulniuk odafigyelni a pozitív élményekre. A pozitív gondolatok, szavak és belső képek segítségével kompenzálhatók a negatív képzelgések és ezek hatásai.

Így magyarázható az ún. imaginatív terápiák, pl. az autogén tréning és az autoszuggesztív terápiák (hipnózis, önhipnózis) hatása: az agy reagál a belső képekre. Célzott imaginációs gyakorlatokkal nem csak a szívfrekvencia, a vérnyomás, hanem az immunitás is stimulálható.

A (vezetett) imagináció erejét gyakran alkalmazza az orvoslás. Az említett imaginatív terápiák és a katatímiás (az érzelmeknek megfelelő) képélményekkel dolgozó terápiák segítségével a páciens megtanul "megmártózni" a belső képekben. - Ide tartozik a kineziológia is, melyet itt a FOUR P FOR YOU nál is alkalmazunk. - Ez eltölti reménységgel, amire szervezete testi és lelki ellazulással reagál, ami az egészséges és stabil immunrendszer alapja.

A kineziológiai és frekvencia terápiák allergia esetében is pozitív hatásúak: egy 10 éves gyermek úgy gyógyult ki kutyaszőr-allergiájából, hogy azt képzelte el, simogat egy kutyát, de nem reagál rá allergiával. A negatív blokkok oldása élelmiszer-allergiák és szénanátha eseteiben is pozitív hatásúak.

A kineziológia segítségével rátalálhatunk a belső harmóniára

Különösen hatásosnak bizonyultak azok a módszerek, melyek a páciens erőforrásait támogatják. A stresszoldási stratégiák mellett fontos, hogy a páciens a betegséget a változtatásra való figyelmeztetésként, jelként értelmezze, és képes legyen változtatni életén. Ha ez sikerül, az oldás megnyithatják az utat a saját "életálomhoz", és ezeket új tartalmakkal tölthetik meg.

A művészeti terápiák, pl. a megélt belső képek lefestése (gyakran a nem domináns kézzel) szintén segíthetik a betegség integrációját. A páciens ennek segítségével felszabadítja érzéseit, könnyebben képes kifejezni magát. Aki nem szokott hozzá, hogy magáról beszéljen, annak a képek sokat segítenek az önkifejezésben.

Nyomozzunk az agyban: a szavak "bevésődnek"

Szavakkal, gondolatokkal, szuggesztiókkal és önszuggesztióval agyunk idegi kapcsolatai változnak, így az agy képes pozitívan befolyásolni azokat a betegségeket, amelyeket stressz vagy lelki sérülés okozott, vagy amelyeket helytelen életszemlélettel alakítottunk ki magunknak. Ahogyan minden tapasztalat minimális strukturális változásokat okoz agyunkban, úgy a sikeres pszichoterápia is képes megváltoztatni agyunk struktúráit.

Ha két ember kommunikál egymással, megváltoznak agyuk idegsejtkapcsolatai, az ún. szinapszisok. Éppen ezért a szavakkal történő gyógyítás ősidők óta ismert és alkalmazott terápia, amelyet nem csak Szókratész, hanem az Evangéliumok is említenek. Talán az ima a leghatásosabb formája a gyógyító beszélgetésnek. A szavakbetegséget okozhatnak, megsérthetnek, de ugyanígy a gyógyulást is elősegíthetik.

A terápia, amely segít a páciensnek belső konfliktusainak leküzdésében, a lazításban, új problémamegoldási stratégiák megtalálásában, stimulálja az idegrendszert, ezáltal pozitív hatást gyakorol az immunrendszerre.

A belső képek hatásai

Az imaginatív terápiák, pl. a hipnózis, önhipnózis vagy autogén tréning hatására a szervezetben számos változást lehet kimutatni:

• A stresszhormonok, pl. az adrenalin és a kortizol szintjének csökkenése.
• A vérképben egyértelműen kimutatható az ún. limfocitaszám emelkedése. Ezek 95%-a a nyirokszervekben (lép, mandulák), a nyirokcsomókban és a csontvelőben tartózkodik. Akkor jutnak a vérbe, ha fertőzés leküzdése céljából szükség van rájuk.
• A vegetatív idegrendszerben tompul az erőkifejtésre a teljesítmény leadásához szükséges szimpatikus idegrendszer tónusa. Ennek hatására csökken a vérnyomás, lassul a pulzus és a légzés.

Kishúgom javulásához hozzájárult, hogy megismerhettem az NLS biofizikai készüléket, és ez állttal fel tudtuk mérni az idegpályák, a vegetatív idegrendszer mennyire sérült, - ez fontos volt, mert csak akkor alkalmazhatunk imaginatív terápiákat, ha vegetatív idegrendszer stabil - bélrendszer állapotát, baktérium és vírusos fertőzöttséget.

Frekvencia terápiával és a gyógyszerész dr Szűcs Zoltán által tudtuk stabilizálni a gyógyszerek és a gyógynövények alkalmazását.

Nekem sikerült kishúgommal apránként átállni egy egészségtudatosabb étkezésre, ami nem ment könnyen, de ahogy javult az állapota Ő is egyre jobban örült és most már aktívan részt vesz a programban.

A következő fejezetekben szeretném bemutatni, hogy a rendszrtelen étkezés hogyan rontott az állapotán, a helyes táplálkozás, pedig hogyan járult hozzá a gyógyulásához.

források:(from prolonged labor or premature birth)

2019.07.27.