Cikkek

Csak a legutóbbi időkben vált világosság a természetes, velünk született immunitás kulcsfontosságú szerepe a szervezet védelmi rendszerében. A természetes immunitás az esetek 99,999%-ában képes megvédeni bennünket, ritka kivételnek számít, ha egy kórokozó képes áthatolni ezen az első védelmi vonalon, megbetegítve a testet és működésbe hozva szerzett immunitásunkat.Immunrendszerünk minden nap szorgos munkával védelmez minket a kórokozók ezreitől, melyek megbetegíthetnek bennünket.

Az immunrendszer mindezt oly hatékonyan végzi, hogy működését észre sem vesszük. A védőoltások aktiválják az immunrendszert, felvértezve a szervezetet olyan kórokozókkal szemben, amelyekkel majd csak ezután fog találkozni. A védőoltások általában csak a karba vagy combba adott gyors szúrás okozta kellemetlenséggel járnak, melye szinte azonnal el is felejtünk, de súlyos, vagy halálos kimenetű betegségektől óvhatnak meg minket. Manapság sokan szenvednek allergiás megbetegedésektől, mint az asztma vagy a szénanátha, vagy autoimmun betegségektől, mint például a reuma, 1 típusú diabétesz, pajzsmirigy betegségek, stb...

Természetesen aggodalom töltheti el, ha ilyesmiben szenved, hiszen a túlzottan agresszív immunválasz következményeit kell elviselni. Ne feledjék azonban, hogy panaszokat egy nem megfelelően szabályozott immunválasz okozza – ha minden rendben működik, ugyanez az immunválasz óv meg mindenkit attól, hogy a mindenütt jelenlevő fertőző ágensek áldozatául essenek. Az immunrendszer a védekezésben részt vevő sejtek, a jelátvivő anyagok és a szövetek komplex rendszere, melyeknek szorosan együtt kell működniük ahhoz, hogy a szervezetünk optimálisan működjön.Ha valami zavart okoz ebben az érzékeny rendszerben, akkor csökkenhet a védekezőképessége, amely során könnyebben kapunk el fertőzéseket. A stressznek nagy szerepe van abban, hogy mennyire fogékony a szervezetünk a fertőzésekre. A stresszes emberek megfigyelése során jöttek rá a kutatók, hogy az állandó feszültség negatív hatással van a védekezőrendszerünkre.

A Maslow piramist szinte mindenki ismeri.

A mostani helyzet pont ezt az alap piramist dönti meg. A piramis legalsó szintjét, mint fizikai szükségletet a munka jelenti. Ezen a szinten a megélhetés a munkától függ: azért járunk dolgozni, hogy legyen pénzünk fedezni a költségeinket. A fizikai megélhetésből következik a biztonság iránti vágy. Éreznünk kell azt a biztonságot, hogy a munkánkért kapott fizetésből meg tudunk élni és tudjuk tovább járni az önmegvalósítás és a Maslow – piramis rögös útját. A harmadik szinten a szociális kapcsolatok szükséglete áll: fontos éreznünk azt, hogy a munkahelyünkön egy jó csapat részesei vagyunk, értő és szerető közegben tölthetjük el a munkaidőt. A következő szinten jelenik meg a szociális elismerés iránti szükséglet: vágyunk arra, hogy elismerjék a képességeinket, a munkánkat, mely majd az identitásunk szerves részévé válik. Mindezek csúcsán találjuk meg az önmegvalósítás és Maslow kapcsolatát. Ezen a szinten válik fontossá, hogy a munka örömet okozzon, kihívást jelentsen, melyben az egyén a személyiségét tudja kiteljesíteni. Tehát a legalsó, fiziológiai szükségletünk nincs kielégítve, akkor az egész lényünk összeomolhat.

A krónikus stressz alatt álló személyek immunreakciói nyilvánvalóan attól függenek, hogyan képes e megbirkózni a stresszhelyzettel:

Az ellenőrizhetetlen, feldolgozatlan stressz hatására a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintje megemelkedik a vérben. A kortizol gátolja az ölősejtek és az antitestek képződését, aminek következtében ellenálló képességünk gyengül. Az idegrendszer működésének megváltozása magával vonja a test természetes védekezési rendszerének változását is. A központi idegrendszer struktúráinak, a hipotalamusznak a sértésével járó immunfunkció változás csökkenti a vérszérumban mérhető NK-sejtek (natural killer, azaz természetes ölősejtek) számát. Ez az egyik első lépcsője a pszicho neuro - immunológia tudományterületének kialakulásában, - mely szemléletet tanulva dolgozunk mi is. Klinikai tanulmánnyal bizonyították, hogy a tartós stressz, amelynek pl. az időskori elbutulásban szenvedő betegek ápolói, a munkanélküliség, túl terhelt egészségügyi dolgozók, tanárok és még sorolhatnám - ki vannak téve, gyengíti az immunrendszert.

Orvostanhallgatóknál megfigyelték, hogy vérükben a vizsgák előtti napokban csökkent az immunrendszer ölősejtjeinek száma. Ezek a sejtek a fehérvérsejtekhez tartoznak, feladatuk a vírusokkal fertőzött és rákos sejtek elpusztítása. A vírusok elleni védelem során az adaptív válasz humorális és a celluláris ága egyaránt aktiválódik Az ellenanyagoknak fontos szerepük van a fertőző hatás megakadályozásában és a vírus eliminációjában egyaránt. A vírusburok antigénjei ellen termelődő ellenanyagok egy része neutralizáló hatású, vagyis képes megakadályozni a vírus kötődését a gazdasejt megfelelő receptorához. A fagocitózis fokozása révén járulnak hozzá a vírus eliminációjához. Fontos azonban megjegyezni, hogy az opszonizácó révén akár fokozódhat is a fertőzés azáltal, hogy az IgA-ellenanyagok a légutakon át a szervezetbe jutó kórokozók elleni védelem alapvető humorális elemei. Ha az immunrendszer nem képes a vírus teljes és megfelelő eltávolítására, perzisztálóvírusfertőzés jön létre. A legyengített vagy az elölt vírussal történővakcináció eredményességének fontos tényezője a megfelelő specificitású ellenanyagok megjelenése.

Annak alapján, hogy egy adott szervezetben IgM vagy IgG típusú ellenanyag van jelen, megkülönböztethető, hogy elsődleges vagy másodlagos fertőzésről van-e szó. Ennek fontos diagnosztikai jelentősége van, pl legyengült, vagy terhelt immunrendszernél egy vírus megjelenésére fokozott immunválaszt fog létrejönni. Citokin vihar.

Immunglobulinok: (IgA, IgE, IgG és IgM) Csecsemő- és gyermekkorban alacsony az Ig-szint és az immunitás. Pl. az IgA-hiány visszatérő légúti fertőzések forrása. Később jellemző lehet a magas IgM szint, vagy az ún. agammaglobulinaemia, ahol minden típusú Ig hiányzik, vagy csekély a menniysége. Krónikus gyulladások esetén emelkedik az Ig-szint (pl. krónikus fertőzések, autoimmun betegségek, SLE, Sjögren szindróma).

A citokinek olyan anyagok, amikkel az immunrendszer sejtjei kommunikálnak egymással, vagy a testünk más sejtjeivel. Így tudja egy immunsejt jelezni a többieknek, hogy betolakodót talált, így más hasonló vagy akár más típusú immunsejtet tud a helyszínre “toborozni”, hogy segítsenek ellátni a kórokozó baját. A citokinek normálisan nagyon kicsi koncentrációban vannak jelen a vérünkben. Amikor a mennyiségük valamiért hirtelen megnő, azt citokin felszabadulási szindrómának, vagy ha nagyon súlyos, citokin viharnak nevezzük. A vészjósló elnevezés teljesen jogos - a citokin vihar nagyon súlyos állapotot jelent, ami gyakran halálos lehet. Az ilyenkor termelődő rengeteg citokin azért szabadul fel, mert az immunrendszer sejtjei egyre jobban “felhergelik egymást” - az egyik sejt citokin termelése egy másik immunsejtet is termelésre serkent, és így tovább… Ezeknek egy része az immunsejteknek azt az üzenetet közvetíti, hogy a szervezetben kórokozók vannak, amiket azonnal el kell pusztítani. Az elszabaduló immunreakció pedig már nem mindig tesz különbséget a fertőzött sejtek, és a körülöttük lévő egészséges sejtek között: rosszkor voltak rossz helyen, így egészséges sejtek is a kereszttűzbe kerülhetnek. Ha ez a tüdőben történik, egy idő után kevés egészséges sejt marad, ami végezni tudja a feladatát, és a beteg egyre nehezebben jut oxigénhez. A citokinek ráadásul nem csak az immunrendszerre hatnak, hanem sok más sejt és szövet számára is közvetíthetnek üzeneteket. Például, ha van egy elfertőződött sebed, az immunsejtek olyan citokineket szabadítanak fel, amik gyulladást okoznak. Ezzel az ott levő immunsejtjeid erősítést hívnak. Másrészt ilyenkor fontos, hogy a hívásra reagáló immunsejtek akik a vérrel érkeznek, célba is érjenek, ezért az érfalnak valamennyire meg kell nyílnia, hogy átengedhesse őket a sebhez. Ezért bizonyos citokinek az érfal áteresztőképességét is meg tudják növelni. Ha ez a nagylábujjadon történik, akkor annyit veszel észre ebből, hogy kicsit piros, duzzadt, meleg, és fáj ha nyomogatod, de ez pár nap alatt elmúlik. Viszont ha egyszerre rengeteg immunsejt kezdi kontroll nélkül, önfeledten termelni a gyulladásos citokineket, az érfal az egész testünkben szivárogni kezdhet: a folyadék kiszökik a szövetekbe, a vérnyomás hirtelen leesik, a szívnek pedig nem lesz mit pumpálnia. A következmény nem vidám.

Mivel vérünk a vérkeringéssel a test minden részébe eljut, a fehérvérsejtek is mindenütt jelen vannak. Az immunrendszer bárhol és mindenhol jelen van a testünkben. De azért vannak olyan helyek a testben, ahol különösen sok immunsejt található. Ezek a nyirokcsomók és a lép, és azért fontosak, mert fertőzés esetén innét indul harcba az immunrendszer katonái.

A fehérvérsejtek bárhol megtalálhatók testünkben, vagyis ott is, ahol testünk a külvilággal érintkezik a táplálék vagy a levegő révén – azaz a szájban, orrban, tüdőben és a belekben. A bőrben is sok fehérvérsejt található, melyek itt azonnal elpusztíthatnak bármilyen kórokozót. A testbe bekerülve a baktériumok nemcsak szaporodnak, hanem a szervezet számára káros kémiai anyagokat, úgynevezett bakteriális toxinokat, vagyis méreganyagokat is termelnek. Hogy a bakteriális toxinok hatását semlegesítsék, a Bsejtek speciális „fegyvereikkel”, az antitestekkel burkolják be őket. Az antitestek vírusokhoz is kapcsolódhatnak, megakadályozva őket abban, hogy a sejtekbe jussanak. És azok a vírusok, amelyek nem juthatnak be a sejtbe, nem is szaporodhatnak. Az antitesteknek más fontos feladatuk is van. A baktériumokhoz kapcsolódva megjelölik azokat, ezáltal vonzó táplálékká téve őket a makrofágok számára. A legtöbb fertőző betegséget okozó baktérium vagy vírus a nyálkahártyákon keresztül jut be, majd szétterjed az egész szervezetben. A nyálkahártya tulajdonképpen egy vékony sejtréteg, amely minden, a külvilággal kapcsolatba kerülő testüreg belső felszínét borítja. Ez béleli a szájüreget, az orrlyukakat, a torkot, a tüdőt, a gyomrot, a beleket és a végbélnyílást.

Ha már a nyálkahártyáknál sikerülne egy jó erős immunválaszt beindítani, a kórokozók be sem juthatnának a szervezetbe.

A jelenleg használatos védőoltások csak akkor segítik az immunválasz beindítását, ha a kórokozó már a testen belül van, arra nem alkalmasak, hogy meggátolják a kórokozók bejutását a szervezetbe.

Tehát az oltások beadása előtt nem árt felkészíteni az immunrendszerünket, ami:

Törekedni a mentális egyensúly megteremtésére:

- motivációs hanganyagok, tanítások hallagatása, olvasása, kineziológia, stresszoldó technikák (hamarosan videóban feltöltjük)
-adaptogéngyógynövények, pszichobiotikumo (pl.: Napfényvitamin) alkalmazása, ez azért fontos, mert stressz hatása alatt az emésztésünk sem fog optimálisan működni.

Törekedjünk az egészségtudatos mértékletes táplálkozásra.

A nyálkahártyánk épsége: állati belsőségek (velő, máj, zúza, szív, nyelv) kocsonyák (terápiás csontleves csontból,) bélflóránk táplálása fermentációkkal pl: hordós káposzta, minél több zöldség szélesebb színesebb változatban pl: rukkola, madársaláta, zöldsaláták, cikória, tökfélék, répa, gyökér stb, a gyümölcsöket nem keverjük más ételekkel inkább magában együk és itt is minél színesebbé antioxidánsokban gazdag pl: áfonya, kökény, szeder, berkenye, homoktövis, meggy, szilva stb. Ha csak lehet sétáljunk játszunk a szabadban. Öleljünk meg egy fát. Öleljük át magunkat, és egymást. Ha már átesett a Covid 19 víruson akkor érdemes oltás elött IgG antitestek tesztet végeztetni mert lehetővé teszi azoknak a korábban megfertőződött betegeknek az azonosítását is, akik felgyógyultak a betegségből és valószínűsíthetően immunissá váltak rá. Valamint azon személyek is kiszűrhetők, akik tünetmentesen estek át a fertőzésen és valószínűsíthetően kialakult szervezetükben az immunitás. Akkor nem indokolt, hogy beolttassák magukat.

Készítette: Jójárt Lilla

Felhasznált irodalom:

• Masayuki Miyasaka Japán Immunológiai Társaság
• Kazinczi Csaba
• 1. The immune system. Johns Hopkins Medicine.
• 2. How does the immune system work. NCBI.
• 3. Understanding the immune system: How it works. Science Education.
• 4. Overview of the immune system. National Insitute of Allergy and Infectious Disease.

Képek: 123rf

2021.01.26.